Bőven benne járunk már az advent időszakában, és ilyenkor minden évben eszembe jut: mikor is változtak meg az ajándékozási szokásaink? Mármint a mi, saját, családi szokásaink?

Néhány éve ugyanis nagyon rosszul álltunk anyagilag, és akkor javasoltam azt a családban és a barátaim körében, hogy csak saját, házi készítésű ajándékot adjunk egymásnak.

Emlékszem a döbbenetre, hiszen ekkor a 2000-es évek elején jártunk, még nem volt ennyire divatban a "hand-made" mint manapság, nem voltak kézműves klubok, bár üzletek elvétve már igen, mindenki ügyetlennek és fantáziátlannak érezte magát a reklámok hatására, de mégis ragaszkodtam ehhez, habár még én magam sem tudtam, miket fogok készíteni.

Akkor a gyerekek 10-12 évesek voltak, így nekik is olyan ötleteket kellett adnom, ami kivitelezhető, és én sem rokkanok bele a karácsonyi készülődésbe. Így készültek el az első színezett, illatos szappanok, saját készítésű festett bögrék és otthon öntött karácsonyi gipszfigurák, szépen felcímkézett narancslekvárok, a dekupázsolt tartódobozok és a keresztszemes (vagy gobelines) könyvjelzők, kulcstartók....

Én újra elkezdtem kötni - pár éve Édesanyám alig akarta elhinni, hogy a sapka-körsál szettet én készítettem -, fiam saját összeállítású karácsonyi CD-t adott Nagyinak, Emő két éve egy nagy doboz habkarikát sütött nekem (még a dobozt is ő dekorálta!), és talán a legsikeresebb ajándékok ebben az időszakban a sütőben kiégetett, festett IKEA-s üveg mécsestartók és a szegfűszeggel díszített narancsdíszek voltak...

A fárasztó hétköznapok után számomra igazi kikapcsolódást és izgalmat vitt az estékbe a sok-sok ajándék elkészítése, csomagolása, és az, hogy már előre elképzeltem a megajándékozott csodálkozását, amikor megtudja: ilyen ajándéka csak neki van, ebből nincs több!

Szerencsére az elmúlt években már nem kellett volna spórolnunk, hogy ajándékot vehessünk egymásnak, azonban megmaradt a saját készítésű ajándékok öröme, és gyermekeik, akik ma már 21-23 évesek, még mindig szívesen lepik meg egymás (!!!!!!) és bennünket az eredeti ötleteikkel és kivitelezéssel. (A tavalyi sztármeglepetés az volt, amikor Emő elkészítette Bandinak a Peggy-kutyánkkal dekorált falinaptárt valamilyen számítógépes alkalmazás segítségével, ebben Peggy egy-egy mozifilm vagy számítógépes játék főszereplője helyett szerepelt a fotókon....)

Könnyebb is lett a dolgunk, mert mostanra már megnyíltak pl. Budapesten a Made by You kerámiaműhelyek http://www.madebyyou.hu/, ahol mindenki, még egy 2 éves gyerek is csodálatos kerámiatárgyakat festhet (legfeljebb másfél óra), de házilag is majdnem ezzel egyenértékű minőséget állíthatunk elő a sütőben kiégetve, lehet már festőpartykra járni (http://fessneki.hu/- egy alkalom kb. 2-3 óra, de ha van kedvünk hozzá, tökéletes minőségű akrilfestéket és vásznat vehetünk kreatív boltban, és otthon is alkothatunk....), selyem-mandalát festeni (otthon kb. 3 óra - selyemfesték és feszített kör alakú selyemalap kapható pl. a Kreatív Hobby üzletekben), ami varázslatos hangulatot nyújt a megajándékozott környezetében, különleges ünnepi mézeskalácsot ajándékozhatunk illatos ananászlekvárral, (kb. 2 óra egy nagy mennyiség) de a milliónyi kézművesboltban még mindig megvásárolhatunk egy egyszerűen kivitelezhető, de gyönyörű és egyedi Swarovski kristálykészletet, melyből nyakláncot és karkötőt készíthetünk (kb. 40 perc), vagy egy fából készült papírzsebkendő tartó dobozt, amit dekupázspapír segítségével egyedivé változtathatunk (kb. 30 perc), vagy varrhatunk kb. 1 óra alatt előre összeállított szettből kitömött, kövér hóembert répaorral (http://kreativhobby.hu/).....

Ha pedig valaki végképp úgy érzi, hogy semmi félekézügyessége nincs, de szeretne saját maga által készített ajándékot adni, az a Kreatív Fotolaborokban naptárat, fotómontázst vagy fotókönyvet rendelhet saját készítésű fényképekből, szövegekkel, illusztrációval, vagy egyedi összeállítású szakácskönyvet is ajándékozhat (a megrendelést az interneten kell feltölteni, és a legközölebbi boltban átvételkor kifizetni - http://kreativfotolab.hu/)....

Ha valamikor, akkor most, 2015-ben tényleg meg tudjuk valósítani azt, hogy az interneten megrendelve a hozzávalókat, otthon elkészítjük és becsomagoljuk az ajándékot, közben fahéjas almateát iszogatunk, (vagy forró csokit habcukorral :)), zenét hallgatunk, és elfelejtünk mindent, amit a média karácsonyi készülődésnek hív.

És így hiszem, hogy talán még most is meg tudjuk teremteni az ünnep meghittségét, fel tudjuk hívni legkedvesebb, régen nem látott ismerőseinket, el tudunk küldeni egy képeslapot a külföldön élő magyar rokonaiknak, kifüggeszthetünk egy cinkegolyót a kerti madaraknak a fára, adományozhatunk pár száz forintot vagy gyermekjátékot valamelyik jótékonysági szervezetnek, ami ilyenkor, karácsony táján a lelkünknek is jót tesz.

Végül karácsony előestéjén mindent magunk mögött hagyva elmehetünk szaunázni, vagy fel a Mátrába kirándulni....

Imádok ajándékozni, pedig számomra nem fontos, hogy ajándékot kapjak... talán azért is szeretek ajándékot készíteni, mert így nagy szavak nélkül is átadhatom magamat annak, akinek készítem, és kifejezhetem számára azt, hogy abban a rövid időben, amíg festettem, főztem, ragasztottam, válogattam, csak rá gondoltam...

Természetesen tudom, hogy a hétköznapok el fognak sodorni, sok lesz addig a munka, fel kell tölteni a hűtőszekrényt a vendégek érkezése előtt, de biztos vagyok benne, hogy csakis rajtunk múlik, hogy szeretettel és élvezettel tesszük-e mindezt, vagy majd fellélegzünk az ünnepek után...

Mindenkinek hasonlóan szép pillanatokat kívánok a karácsony előtti készülődéshez!